Ellenőrzési Terv

a Szegedi Ügyvédi Kamara tagjainak a

10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat hatálya alá eső

(a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. és az egyes pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. tv. szerinti)

kötelezettségei teljesítésének ellenőrzéséről

• A Kamara ellenőrzési szervezete:

• A Szegedi Ügyvéd Kamara Elnöksége az ellenőrzési tevékenység vezetését végző Vizsgálóbiztossá Dr. Kertész Lászlót választotta meg ( a továbbiakban: Vizsgálóbiztos). A Szegedi Ügyvéd Kamara Elnöke az ellenőrzések végzésére további négy fő kamarai tagot Vizsgáló feladat ellátására nevezett ki (a továbbiakban: Vizsgáló).

• Az ellenőrzés személyi hatálya:

• Az Ellenőrzési Terv hatálya alá tartoznak az ügyvédi tevékenységről szóló 2017.évi LXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenységet folytató alábbi személyek:

a) ügyvéd,

b) európai közösségi jogász,

c) külföldi jogi tanácsadó,

d) kamarai jogtanácsos,

e) alkalmazott ügyvéd,

f) alkalmazott európai közösségi jogász,

függetlenül attól, hogy milyen formában folytatják az ügyvédi tevékenységét ( a továbbiakban együttesen: „Ügyvéd”)

• Az ügyvédi tevékenységet munkaviszonyban folytató személyek ellenőrzését a Vizsgáló a munkáltatóval együttműködve végzi. A Vizsgáló a Vizsgálat elrendeléséről és az ellenőrzés befejezését követően annak eredményéről a vizsgálat alá vont ügyvéd munkáltatóját értesíti.

• A kockázati besorolás:

• Valamennyi Ügyvédet a Kamara Elnöke határozatával
  • „kiemelt”,
  • „átlagos”,
  • „alacsony”

kockázati kategóriába sorolja be.

A Kamara Elnöke a jelen Ellenőrzési Terv kiadásától számított 90 napon belül az Ügyvédek kockázati besorolásáról szóló határozatot valamennyi Ügyvédnek megküldi. A besorolás mindaddig érvényben marad, amíg annak módosításáról a Kamara Elnöke újabb határozatot nem hoz. A kockázati besorolásról szóló határozat ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül - jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással - a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. jogorvoslatnak van helye (2017. évi LXXVIII. tv. 168.§ (2) bek: (2) A területi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül - jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással - a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.

• „Kiemelt” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet, aki
  • a tárgyévet megelőző évben legalább 100 esetben a Pmt hatálya alá tartozó ügyletben vett részt (az ügylet értékétől függetlenül);
  • a tárgyévet megelőző évben legalább 10 esetben a Pmt hatálya alá tartozó, 50 millió forintot meghaladó ügyletben vett részt;
  • a tárgyévet megelőző évben legalább 100 millió forintot meghaladó ügyleti letétkezelést látott el (az ügyletek számától függetlenül);
  • akivel szemben a Kamara az egyes ügyvédi tevékenység végzésének és dokumentálásának ellenőrzése során ügyvédi letétkezelési vagy egyéb szabálytalanságot, vagy a jelen Ellenőrzési Terv alapján végzett ellenőrzés során olyan hiányosságot, hibát állapított meg, melynek súlyosságára figyelemmel az Ügyvéd ellen fegyelmi és/vagy büntető eljárást kezdeményezett és abban jogerősen elmarasztalták.
  • kamarai bejegyzést követő két év elteltéig
  • akivel szemben fegyelmi eljárás, vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, - ellene marasztaló határozattal fegyelmi büntetés került kiszabásra egy éven belül fegyelmi eljárásban, vagy ügyvédi bűncselekmény elkövetése miatt ellene marasztaló ítéletet hoztak 3 éven belül
  • a kamara átlal megküldött ellenőrzési nyilatkozatot a megadott határidőben nem küldi meg a kamarának

• „Átlagos” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet, akivel szemben a 3.2. d) pont szerinti „kiemelt” kockázati besorolására okot adó körülmény megszűnt, a jogerős fegyelmi és/vagy büntető határozat alóli mentesülését követő 3 éves időtartamig, továbbá az 5.2. pont szerinti esetben az Ügyvédet.
• kamarába történt bejegyzésétől számított második évtől az ötödik év elteltéig
• ügyvédjelöltet foglalkoztat

• „Alacsony” kockázati besorolásúként kell besorolni minden kiemelt vagy átlagos kockázati besorolás alá nem tartozó Ügyvédet.
• akinek a kamarába történt bejegyzése óta öt év eltelt

• Az ellenőrzés elrendelése:

 

• A tárgyévben Vizsgálatra kijelölt Ügyvéd személyéről a Vizsgálóbiztos előterjesztése alapján az Elnökség fél éventedönt.

• A Vizsgálat befejezését követően a Vizsgálóbiztos a Vizsgálat eredményéről jelentést tesz az Elnökségnek, mely alapján az Elnök dönt a 3.2. d) pont szerinti fegyelmi és/vagy büntető eljárás kezdeményezéséről az ellenőrzés alá vont Ügyvéd tekintetében.

• A kockázati besorolás aktualizálása, az ellenőrzések gyakorisága:

 

• A Kamara kétévente – a tárgyév január 31.napjáig – minden Ügyvédet kockázatfelmérő értékelés készítésére hívja fel, mely alapján a kockázatértékelést aktualizálja, és az Elnök a módosított besorolást az érintett Ügyvédekkel határozatában közli. Amennyiben az Ügyvéd kockázati besorolása nem módosul, erről külön határozatot nem kell hozni.

• Amennyiben a Kamara 5.1.pont szerinti felhívásának az Ügyvéd a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy „átlagos” kockázati kategóriába tartozik, és ekként kell besorolni ( besorolását módosítani).

• A Kamara a kiemelt kockázati besorolású Ügyvéd esetében évente legalább egyszer, az átlagos kockázati besorolású Ügyvéd esetében háromévente legalább egyszer, míg az alacsony kockázati besorolásúak esetében ötévente legalább egyszer ellenőrzi az Ügyvédet.

• A Kamara Elnöke, vagy a Vizsgálóbiztos indokolás nélkül, bármikor elrendelheti valamely tag ellenőrzését.

• Az ellenőrzés módja:

 

• Az ellenőrzési tevékenység ellátása során a Vizsgálóbiztos, vagy az általa kiadott felhatalmazó levelek alapján a Vizsgálók járnak el azzal azonban, hogy minden Vizsgálatot legalább két személy folytat le (a Vizsgálóbiztos és egy Vizsgáló vagy két Vizsgáló együttesen). Amennyiben az elrendelt Vizsgálat jogtanácsost érint, az ellenőrzésre kijelölt egyik Vizsgálónak jogtanácsosnak kell lennie.

• Az ellenőrzés az ellenőrzött Ügyvéd irodájában helyszíni ellenőrzéssel történik.

• Az ellenőrzésre való kijelöléséről és az ellenőrzés megkezdéséről és az ellenőrzéssel érintett időszakról az ellenőrzés alá vont Ügyvédet a Vizsgálóbiztos írásban a vizsgálatmegkezdését megelőző 15 napon belülértesíti, mely történhet az ellenőrzés alá vont Ügyvédnek a Kamarához bejelentett e-mail címére történő AVDH aláírással ellátottértesítés küldésével is. Az értesítésben a Vizsgálóbiztos felhívhatja az ellenőrzés alá vont ügyvédet arra, hogy a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően nyilatkozzon a vizsgált időszakban általa végzett, Pmt. hatálya alá tartozó ügyek megjelöléséről és jellegéről, melyet a Vizsgáló a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött ügyvéd ügynyilvántartásával összevethet, ellenőrizhet.

• Ha a Vizsgálóbiztos a 6.3. pont szerinti előzetes nyilatkozattételre nem hívta fel az ellenőrzött Ügyvédet, akkor a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött Ügyvéd köteles számot adni a Pmt. hatálya alá tartozó – vizsgált időszakban keletkezett – ügyiratairól, melyet a Vizsgáló a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött ügyvéd ügynyilvántartásával összevethet, ellenőrizhet. A Vizsgáló jogosult meghatározni az ellenőrzött ügyletek, iratok körét és az ellenőrzés részleteit.

• A Vizsgáló jogosult az ellenőrzött iratokról a helyszínen fénymásolatot készíteni vagy más dokumentálható módon az ellenőrzés anyagai közé felvenni, és azokat kizárólag az ellenőrzés célja szerint tárolni és felhasználni oly módon, hogy az illetéktelen személyek általi hozzáférés kizárt legyen.

• Az ellenőrzésnek minden esetben ki kell terjednie arra, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó ügyek viteléhez szükséges technikai feltételek az ellenőrzött Ügyvédnél rendelkezésre álltak / állnak-e.

• Az ellenőrzések eredményeinek rögzítése:

 

• A Vizsgálat eredményéről a Vizsgáló minden esetben jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza:
  • a helyszíni ellenőrzés helyét, idejét;
  • a helyszíni ellenőrzésen jelenlévők nevét, beosztását;
  • az ellenőrzésre kijelölt ügyek rövid megjelölését;
  • az ellenőrzött ügyekkel összefüggésben feltárt hiányosságokat, vagy azt a tényt, hogy az ellenőrzés hiányosságot, hibát nem tárt fel;
  • a Vizsgáló által megtett intézkedéseket;
  • a jelenlévők aláírását.

• Amennyiben a Vizsgálat csak kisszámú, kisebb súlyú hibát, hiányosságot tárt fel, a Vizsgáló jogosult arra, hogy az ellenőrzött Ügyvédet az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben annak megszüntetésére hívja fel rövid határidő tűzésével, és a határidő leteltével annak végrehajtását ellenőrizze.

• Amennyiben a Vizsgálat az ellenőrzött Ügyvédnél
  • nagyobb számú hibát, hiányosságot, vagy
  • akár egyetlen súlyos, nem kijavítható hibát, hiányosságot tárt fel, vagy
  • a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt felhívás ellenére nem került sor a kisebb hiba kijavítására,

a Vizsgáló javaslatot tesz az ellenőrzött Ügyvéddel szembeni fegyelmi és/vagy büntető eljárás megindítására. A javaslatot a Vizsgálóbiztos az érintett vizsgálati anyaggal együtt a Kamara Elnökéhez továbbítja, aki jogosult fegyelmi eljárás vagy büntető eljárás kezdeményezésére.

• Amennyiben a Vizsgálat az ellenőrzött Ügyvédnél olyan hibát, hiányosságot tár fel, mely a Pmt. törvény szerint maga is bejelentési kötelezettség alá esik, a Kamara erre kijelölt felelősét is értesíteni kell.

• A Vizsgálatok iratait a Kamara 3 évig őrzi meg. Ha a Vizsgálati jegyzőkönyv illetve záró jelentés nyomán a Kamara Elnökének kezdeményezésére az ellenőrzött Ügyvéd ellen valamely eljárás indul, a 3 évi időtartamot ezen eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

 

Szeged, 2020. szeptember 14.

 

…………………………………                   …..……………………………….

 Dr. Kertész József                                       Dr. Hoffmann Balázs

kamara elnöke                                               kamara titkára