A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről még nem jelent meg a jogszabály, de a Kormányzati kommunikáció szerint 2026. január hó 1. naptól:

-         a minimálbér havi bruttó összege 322.800.- Ft (emelés mértéke 11 %)

-         garantált bérminimum havi bruttó összege 373.200.- Ft (emelés mértéke 7 %). __  Személyi jövedelemadó

Adóalap-kedvezmények

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak köteles tekinteni, amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot. Az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók az adóelőleg-nyilatkozatukat a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik. A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál immár nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.

Juttatásokra vonatkozó új szabályok

A módosítás egyes adómentes, illetve kedvező adózású juttatásokra vonatkozó előírásokat is megfogalmaz:

• A banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek részére a bank által méltányossági alapon – visszatérített összegek a hatályos szabályok alapján egyes meghatározott juttatásként (kifizetői adózás mellett) adókötelesek, a jövőben azonban a kártérítés, kártalanítás jogcímekhez hasonló jellegre tekintettel adómentessé válnak.
• Kibővül a juttatások köre az Otthontámogatás címén adható támogatással. A juttatás kapcsán felmerülő közterheket a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A támogatás részletszabályait kormányrendelet határozza meg. 
• Átmeneti rendelkezés alapján a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz külön kormányrendeletben foglalt feltételek mellett.

Átalányadózó egyéni vállalkozások költséghányada

A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 

• 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra,
• 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra.

Társasági adó

Környezetvédelmi célú adókedvezmények

A tv. a fejlesztési adókedvezmény szabályait kiegészíti a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel. A törvény továbbá új adókedvezményt is bevezet: a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.

Adóelőleg-gyakoriság értékhatára

A tv. értelmében a negyedéves társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.

Kisvállalati adó

Emelkedő értékhatárok

A tv. kétszeresére emeli a belépési és megszűnési kritériumoknál az értékhatárokat:

• A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. 
• A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.

Személyi jellegű kifizetés minimumértéke

A 2025. évi LXXXIV. tv. alapján a szociális hozzájárulási adó változásával összhangban a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér 100 százaléka lesz a személyi jellegű kifizetés minimumértéke. Továbbra sem kell a minimumértéket alkalmazni, ha a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.

Általános forgalmi adó

5%-os áfa-kulcs

A tv. értelmében, 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan 5%-os kulcs alá esik majd.

M-lapok

Az összesítő jelentés 2025. nyarán opcionális jelleggel, új rovatokkal bővült ki, amelyekben a ténylegesen levonásba helyezett adóösszegek 2025. július 31-től elkülönítve tüntethetőek fel. Az új rovatok alkalmazása egyelőre opcionális, kötelezővé válik: a 2026. július 1-jét magában foglaló adó megállapítási időszakról teljesítendő bevallásokhoz kapcsolódó összesítő jelentésben már nem kizárólag a számlán áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni. FONTOS: a nyíltvégű pénzügyi lízingelt személygépjárművek lízingdíj áfa levonási hányadáról a NAV naprakész adatokkal (adatbázissal) rendelkezik, így a levonási hányadot igazoló dokumentációt – menetlevelek, útnyilvántartások, stb. – annak meglétét bármikor ellenőrizhetik, a naprakész állapot biztosítása még fontosabbá válik!

Alanyi mentesség értékhatára

A tv. szerint az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 

• 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 
• 2027. január 1-jétől 22 millió és 
• 2028. január 1-jétől 24 millió 

forintra nő.

Jövedéki adó

A 2025. évi LXXXIV. tv. fél évvel elhalasztja az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációját.

Kiskereskedelmi adó

A Tv. megemeli az adó határsávjait, 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintra. A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni.

Reklámadó

A Tv. fél évvel, 2026. június 30-ig meghosszabbítja a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését. (2026. első félévében erről részletes tájékoztatást küldünk.)

Illetékek

Tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolásnál

A Tv. mentesíti az ajándékozási illeték alól a tulajdonosi kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével realizálódó vagyonszerzést abban az esetben, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul. Amennyiben a cégbíróság nem törli a céget, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Cserét pótló vétel

A Tv. értelmében, módosul a cserét pótló vétel illetékkedvezménye a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalás eltörlésével. Több lakás eladása esetén a vagyonszerző immár dönthet úgy, hogy a nagyobb értékű eladott lakást veszi figyelembe, így a számára legkedvezőbb illetékalapot érve el.

Társadalombiztosítási járulék

Tartós megbízási jogviszony

A Tv. bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. Tartós megbízási jogviszony esetében nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék-, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka. A tartós megbízási jogviszonyra fogalmi meghatározást nem ad a jogszabály, az indokolás is mindössze annyit tartalmaz, hogy „huzamosabb időn keresztüli megbízás”.

Egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága

A tv. szerint 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

A Tv. 2026. január 1-jétől megszünteti a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzót: a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.

Adóeljárási szabályok

Változások a 2025. évi LXXXIII. tv. alapján

• Az adóhatóság már az adó esedékessé válása előtt benyújtott kérelem esetén engedélyezheti az automatikus részletfizetési kedvezményt.

• Az adózó nem jogosult általános forgalmi adó adónemben önellenőrzés benyújtására a már elévült adó megállapítási időszak tekintetében, ha az adókötelezettség módosítása más adózó áfa kötelezettségét érintheti.

• Az adózók számára a NAV Ügyfélportálon lekért kivonat nyújt segítséget ahhoz, hogy üzleti partnereik számára vagy hitelintézetek eljárásaiban köztartozás mentességük fennállását könnyen igazolhassák.