Hírek

 

Tisztelt Kollégák!

 

 

Az okirat szerkesztéssel és ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályok 2018. január 1. napjával módosulnak a 2017. évi LXXVIII. törvény Ügyvédi Tevékenységről szóló törvény alapján.  Erre tekintettel az alábbiakra hívom fel figyelmüket:

 

A 2017. évi LXXVIII. törvény 43-45. §-ai rögzítik a hivatásrendi alapon kiemelkedő jelentőségű okirati ellenjegyzés szabályait. Ezek a következők:

 

43. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.

 

(2) Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

 

a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,

 

b) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,

 

c) a feleknek alá kell írniuk,

 

d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.

 

(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

 

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

 

(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.

 

(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.

 

44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

 

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

 

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

 

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

 

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

 

(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

 

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat

 

a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy

 

b) az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy

 

azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(5) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el.

 

(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett - az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására - más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.

 

45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

 

 

 

Az idézett szabályok sajnos ellentmondásosak. Ilyen ellentmondás áll fenn a 43. § (2) bekezdés b./ pontja, valamint a (4) bekezdés között. Az én értelmezésem szerint, ha a szerződés egy lapból, de két oldalból áll, a (2) bekezdés b./ pontja szerint az első oldalt is el kell látni az ügyfél kézjegyével. A (4) bekezdés viszont a több lapból álló szerződésről beszél.

 

Fontos szabály, hogy az okirat ellenjegyzéséhez az ügyvédnek a KASZ számot is be kell írnia az okiratba. (Január 1-jétől a kibocsátandó szárazbélyegzők már a KASZ számot is tartalmazni fogják.)A 2018. január 1 napját megelőzően kibocsátott szárazbélyegzőkön ez az adat még nem szerepel, ezért manuális módon kell az okiratban ezt feltüntetni.

 

Az új szabályozás előnye, hogy egyértelműen rendezi a külföldön készült okirat aláírásának és ellenjegyzésének szabályait.

 

Az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről szóló, a Teljes Ülés által elfogadott szabályzatot/bár még nem került kihirdetésre/ a Kamara honlapján olvashatják.

 

 

MELLÉKLET

 

 

Szeged, 2017. december 14.

 

Dr. Kertész József

Elnök