Tájékoztató alapítványoknak: Módosulnak az illetékszabályok
Az alapítvány fogalmának változása 2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett alapítvány lehet külföldi alapítvány1 is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit.2 Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést megszerzi.
Mi a jelentősége ennek a változásnak? Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető. Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal azonos feltételek alapján.
Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás? Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.3
Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak rá 2020. január 1-től? A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják. Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli. A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön (tárgyi) illetékmentességet biztosít.4
Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?
Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.
Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen? Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.
Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük nem volt.
Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra vonatkozó szabályokkal.
A fentiekre vonatkozó jogszabályhelyek: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés v) pontja az alapítvány fogalmáról
Az Itv. 99/T. § az alapítványoknak türelmi időt biztosító átmeneti rendelkezésekről
Az Itv. 87. § (6) bekezdése a vállalt közhasznúság megszerzésének elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményekről
Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés az alapítványok személyes illetékmentességéről