Szerző:
Dátum: 2018. november 13.
Címkék: Kiss Anna, polgári jogi igény a büntetőeljárásban, új Be., új büntetőeljárási törvény, új polgári perrendtartás, új Pp.
A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.
Ami a büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári jogi igény fogalmát illeti, az a sértett kártérítési és egyéb igényét jelenti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.
A kártérítés mellett az alábbi igények követelése tartozik ide:
– jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése;
– jogsértés abbahagyása;
– sérelmes helyzet megszüntetése;
– sérelmes helyzetet megelőző, az eredeti állapot helyreállítása; illetve
– az előzőek hatálya alá nem tartozó, dolog kiadása; vagy
– pénz fizetése.
Ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását.
Az új büntetőeljárási törvény (Be.) az új polgári perrendtartásra (Pp.) figyelemmel külön fejezetben (LXXIX) jeleníti meg a polgári jogi igénnyel kapcsolatos normákat, ahol is részletesen szabályozza az igény elbírálását.
Az ügyész szerepe a polgári jogi igény érvényesítésében
Az ügyész általános polgári jogi igényérvényesítő tevékenysége továbbra is a Pp.-hez kötött. Az ügyész polgári perben történő fellépési jogára vonatkozó rendelkezések – az új Pp. alapján (59. §) – a korábbiakhoz képest nem változtak.
Az új rendelkezések célja
Az új rendelkezések célja, hogy a büntetőeljárás és a polgári peres eljárás összhangját megteremtsék, és a két eljárás közötti átmenetet egyszerűsítsék. A jogalkotó további szempontja volt a sértett igényérvényesítésének hatékonyabb biztosítása.
A Be. pontosan megmondja, hogy a Pp. mely szabályait, és hogyan kell a büntetőeljárásban a polgári jogi igény elbírálása során alkalmazni. A Pp. alapelvei is érvényesek úgy, hogy a vallomástétel tilalmára és a vallomástétel megtagadására vonatkozó rendelkezéseket a magánfélre és a terheltre a polgári jogi igény érvényesítésével és elintézésével összefüggésben is alkalmazni kell. Továbbá az igazmondási kötelezettség megsértése és a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartás tanúsítása esetén rendbírság kiszabásának a magánfél esetében sincs helye.
A Pp. szabályainak érvényesülése a Be.-ben
A Pp. konkrét rendelkezései közül az alábbiak érvényesek a büntetőeljárásban, ha a sértett magánfélként lép fel:
– értelmező rendelkezések,
– a pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések,
– a felek személyében történő változásra vonatkozó rendelkezések a magánfélre vonatkozóan, – ha a sértett jogutódja a büntetőeljárásban magánfélként lép fel,
– a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezések a terheltre vonatkozóan, ha a polgári jogi igény újonnan megjelölt kötelezettje is a büntetőeljárás terheltje,
– a költségekre vonatkozó rendelkezések a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült ama költségre, amely e törvény alapján nem bűnügyi költség.
A Be. kitér az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján bejelentett, ám a büntetőeljárásról szóló kódexben nem nevesített kizárási ok elintézésére is.
A polgári jogi igény előterjesztése
A polgári jogi igény előterjesztésével és visszavonásával kapcsolatban a Be. kimondja, hogy a sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint először jelen lehetett. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
A polgári jogi igény tartalmi elemei
A polgári jogi igénynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
– a terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
– a bíróság döntésére irányuló kérelmet,
– a követelés összegét vagy mennyiségét,
– a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,
– az ezt megalapozó tényeket és
– a teljesítés módját, valamint a helyét.
Látható tehát, hogy a korábbi joggyakorlathoz képest részletesebben írja elő a Be. a polgári jogi igény érvényesítésének tartalmát. (A Pp.-hez képest azért egyszerűbben.)
A polgári jogi igény visszavonása
A polgári jogi igény visszavonása lényegében megfelel a keresettől elállásnak. Ha azonban a magánfél az igényét egyéb törvényes úton akarja érvényesíteni, és ezt határidőben megteszi, továbbá igazolja, akkor a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások fenntarthatók. Ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.
A polgári jogi igény közlése
A polgári jogi igény közlése is a Pp.-nek megfelelően történik: ha az előterjesztett polgári jogi igény alkalmas az elintézésre, azt a terhelttel – mint érintettel – közölni kell.
A keresetlevél előterjesztéséhez és a perindításhoz fűződő joghatások beállásával kapcsolatban is a Pp. szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha egyéb útra utasítja a bíróság, vagy visszavonja a magánfél.
Fennmaradnak a joghatások, ha egy hónapon belül egyéb úton érvényesíti az igényét.
A polgári jogi igény megváltoztatása
A polgári jogi igény megváltoztatása is a Pp. szerint lehetséges. A vád módosítása esetén is ez a szabály. Az előterjesztett polgári jogi igény megváltoztatásának az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig az alábbi esetekben van helye:
– tényállítás megváltoztatása esetén a magánfél a korábbihoz képest olyan eltérő vagy további tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az előkészítő ülést követően jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tényre történő hivatkozás indokoltsága önhibáján kívüli okból utóbb vált számára felismerhetővé;
– az érvényesíteni szándékozott jog, illetve az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem megváltoztatása esetén azt a fenti szerint megváltoztatott és az érvényesíteni kívánt joggal, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja, vagy
– a polgári jogi igény megváltoztatását a vád módosítása vagy a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása indokolja és azzal okozati összefüggésben áll, és a megváltoztatott polgári jogi igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
A polgári jogi igény érdemi elbírálása
A büntetőbíróságnak a polgári jogi igényről érdemben kell döntenie, ha az ehhez szükséges tények és körülmények a büntetőper adatai alapján egyértelműen megállapíthatók.
A polgári jogi igény érdemi elbírálása ítélettel történik, a Pp. szabályainak megfelelően, két lépésben. Az első lépés a jogalap eldöntése, feltéve, hogy a tények rendelkezésre állnak. A második lépés az összegszerűség elbírálása az előterjesztett polgári jogi igény keretein belül.
A polgári jogi igény érdemi elutasítása
A polgári jogi igény érdemi elutasításáról a Be. nem szól, a kódexben ennek nincs meg a törvényes lehetősége. Tekintettel arra, hogy a felmentés, illetve a megszüntetés esetén, továbbá azokban az esetekben is, amikor a Pp. szerint egyértelműen el kell utasítani a keresetet, a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra kell utasítani. A Be. részletesen felsorolja, hogy a bíróság milyen esetekben utasítja egyéb törvényes útra a sértett polgári jogi igényét:
– ha az eljárást megszünteti;
– ha a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg;
– ha a polgári jogi igény érvényesítését a Be. kizárja;
– ha a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő;
– ha a polgári jogi igényt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt terjesztették elő;
– ha a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és a Be.-ben nem nevesített kizárási okot jelentett be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és a Be.-ben nem nevesített kizárási ok fennállását megállapította;
– ha a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták;
– ha a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége;
– ha az igény, a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve, bírósági úton nem érvényesíthető;
– ha a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő;
– ha a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott egyezség jóváhagyását kéri;
– ha a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését;
– ha a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja;
– ha a polgári jogi igény nem tartalmazza a Be.-ben kötelezően előírtakat;
– ha a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem tartalmazza az érdemi elbírálás esetére a Be.-ben előírt teljesítési módot és helyet.
Fellebbezés
A polgári jogi igény elbírálásával kapcsolatos fellebbezés esetén az eredeti igény megváltoztatására csak a Pp. szabályai szerint van lehetőség.
A visszatérítés és a polgári jogi igény kapcsolata
Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a visszatérítés összegét vagy annak egy részét a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani.